Írta: Szuhai Virág

A mesterséges intelligencia (angolul: artificial intelligence, későbbiekben: AI), különösen a generatív chatbotok, egyre nagyobb szerepet játszanak a mindennapjainkban. Bár ezek a rendszerek számos előnnyel rendelkeznek, anekdotikus beszámolók alapján egyes felhasználóknál pszichotikus tünetek vagy torz gondolkodási minták megjelenését figyelték meg [1]. Ilyen esetek például: egy belga férfi, aki a klíma szorongásról folytatott beszélgetések után öngyilkosságot követett el [2]; egy Wisconsinban élő, autista férfi, aki a chatbot megerősítése nyomán mániás állapotba került [3]; valamint egy connecticuti férfi, akinek a „Bobby” nevű chatbotja következetesen megerősítette paranoiás hiedelmeit az anyagyilkosságot és öngyilkosságot megelőzően [4].

Az alábbiakban áttekintjük az AI pszichózis jelenségét, lehetséges mechanizmusait és kockázatait. 

AI és pszichózis  

A pszichózis olyan súlyos mentális állapot, amelyben az egyén elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Gyakori tünetei a téveszmék és hallucinációk, vagyis olyan hiedelmek és észlelések, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, mégis meggyőzőnek tűnnek az érintett számára [5].

A generatív mesterséges intelligencia olyan rendszereket jelent, amelyek képesek új tartalmakat létrehozni, például szövegek vagy képek formájában. Ezek a modellek nagy adathalmazokon tanulnak, és a felismert mintázatok alapján válaszolnak a felhasználók kérdéseire [6].

AI pszichózis fogalma

Az AI-hoz kapcsolódó pszichózis olyan eseteket jelöl, amikor a chatbotokat használó személyeknél téveszmés gondolkodás vagy pszichotikus tünetek jelennek meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem hivatalos klinikai diagnózis, inkább egy leíró kifejezés egy új jelenség csoportra [1].

Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre átfogó epidemiológiai adatok az AI mentális egészségre gyakorolt hatásairól. Az sem egyértelmű, hogy az AI önmagában kiválthat-e pszichózist, vagy inkább a már meglévő sérülékenységeket és téveszméket erősíti fel [1].

Ugyanakkor az eddig elvégzett kutatások rámutatnak arra, hogy ezen rendszerek bizonyos előnyöket és hátrányokat is kínálnak a felhasználóknak [7]. 

AI előnyei és hátrányai (Preda nyomán [7])

Előnyei: 

• Következetesség: fáradhatatlan, ítéletmentes válaszok
• Hozzáférhetőség: egyszerre sok emberrel képes kommunikálni
• Stigma csökkentése: anonimitást biztosít, ami megkönnyítheti a segítségkérést
• Pszichoedukáció: segíthet a hangulat követésében, információk rendszerezésében vagy a gyógyszerszedés emlékeztetésében

(Potenciális) hátrányai: 

Bár egységes adatok még nem állnak rendelkezésre, a médiában megjelent esetek több közös mintázatot mutatnak.

A leggyakoribb jelenségek: 

• Intenzív használat: egyes beszámolók szerint fokozódhat a paranoia és az összeesküvési elméletekbe vetett hit
• Valóságtesztelés hiánya: ritkán kérdőjelezik meg a hamis hiedelmeket
• Kríziskezelés hiánya: súlyos helyzetekben nem képesek megfelelő beavatkozásra
• Érzékeny csoportok: különösen veszélyeztetettek a pszichózisra hajlamos vagy társadalmilag elszigetelt személyek
• Memóriafunkció: a korábbi tartalmak visszaidézése megerősítheti a torz gondolkodási mintákat

Annak ellenére, hogy naponta milliók használják a chatbotokat, a legtöbbjük mégsem produkálnak pszichotikus tüneteket. Hol dől el, hogy valaki az előnyöket élvezi, vagy éppen a pszichotikus kockázatoknak van kitéve? 

Tanácsoktól a téveszmékig – AI-hoz kapcsolódó pszichózis a stressz-sebezhetőségi keretrendszerben (Hudon és Stip nyomán [8])

Ahhoz, hogy megértsük, miért csak egyes felhasználóknál jelennek meg pszichotikus tünetek az AI használata során, érdemes egy klasszikus pszichológiai modell keretein belül gondolkodni. 

Zubin és Spring (1977) stressz–sebezhetőségi modellje szerint a pszichózis kialakulása akkor valószínűbb, amikor az egyén meglévő sérülékenységei olyan külső stresszhatásokkal találkoznak, amelyek meghaladják az alkalmazkodóképességét. Ebben a keretben az AI‑hoz kapcsolódó pszichózis inkább új stresszforrásként értelmezhető: nem az AI önmagában okozza a pszichózist, hanem az intenzív, érzelmileg és mentálisan megterhelő beszélgetések válthatják ki a pszichózist a már meglévő sérülékenységek mellett. 

A chatbotok folyamatos, személyes jelentőséggel bíró és érzelmileg gazdag jelenléte ilyen stresszorként működhet. Emberszerű kommunikációjuk fokozhatja az érzelmi bevonódást, miközben elmoshatja a határt a valós emberi interakciók és az algoritmikus működés között. Ez különösen a pszichózisra hajlamos személyeknél növeli a félreértelmezések és torz következtetések kockázatát. 

A nagy nyelvi modellek azonnali visszajelzései megerősítő köröket hozhatnak létre, amelyek stabilizálhatják a hamis hiedelmeket. A velük folytatott tartós interakciók fokozhatják a stresszt, ronthatják az alvást, és gyengíthetik a gondolkodás feletti kontrollt. Mivel az AI gyakran inkább visszatükrözi, mint megkérdőjelezi a felhasználó gondolatait, egy zárt mentális tér alakulhat ki, amely elszigeteli az egyént a valós visszajelzésektől. 

Az, hogy az AI hogyan hat a felhasználóra, nemcsak a tartalomtól, hanem attól is függ, milyen kapcsolat alakul ki a felhasználó és a chatbot között. 

Ez a folyamat jól értelmezhető a terápiás szövetség fogalmán keresztül. A terápiás szövetség hagyományosan a kliens és terapeuta közötti bizalmi és együttműködő kapcsolatot jelenti, amely a pszichoterápia egyik legfontosabb hatótényezője. A digitális térben azonban ez a kapcsolat torz formában jelenhet meg.

Annak ellenére, hogy a chatbotok képesek utánozni a megértést, figyelmet és melegséget, ugyanakkor hiányzik belőlük az a szakmai és etikai kontroll, amely felismerné, mikor válik a gondolatok visszaigazolása károssá. Míg a terapeuta célja a torz hiedelmek óvatos megkérdőjelezése, addig az AI rendszerek gyakran inkább megerősítik a felhasználó által kifejezett narratívát.

Így amikor valaki üldöztetéses vagy grandiózus téveszméket fogalmaz meg, a chatbot nem korrigál, hanem visszatükröz. Az ismétlődő interakciók során ez egyfajta digitális „biztonsági viselkedéssé” válhat: rövid távon megnyugtató, de hosszú távon megakadályozza a korrekciót és a rugalmasabb gondolkodás kialakulását. A támogató kapcsolat így könnyen egy üres, de  megerősítő visszhangkamrává alakulhat.

A stressz-sebezhetőségi modell jól szemlélteti, hogyan válhat az AI eszközből digitális tanácsadó, miközben figyelembe veszi a felhasználó személyes sérülékenységét, és rámutat az ember–gép interakciók minőségi és tartalmi kihívásaira. 

Konklúzió

Bár az AI-hoz kapcsolódó pszichózis eddig ritka jelenségnek bizonyult, rámutat arra, hogy a digitális rendszerek nemcsak hasznos eszközök lehetnek, hanem bizonyos körülmények között torzíthatják a gondolkodást. A feltétel nélküli megerősítés nemcsak a téveszméket érintheti, hanem hétköznapi hamis hiedelmeket is, például összeesküvés-elméleteket, a tudomány tagadásához kapcsolódó nézeteket vagy politikai propagandát. A jövőben az AI ilyen megerősítő hatása potenciálisan nagyobb társadalmi kockázatot jelenthet, mint az AI-hoz kapcsolódó pszichózis maga [1].

Felhasznált irodalom

[1] Pierre, J. M. (2025). Can chatbots validate delusional thinking? BMJ, 391, r2229. https://doi.org/10.1136/bmj.r2229

[2] Taylor J. (2025. August 2). AI chatbots are becoming popular alternatives to therapy. But they may worsen mental health crises, experts warn. The Guardian. https://www.theguardian.com/australia-news/2025/aug/03/ai-chatbot-as-therapy-alternative-mental-health-crises-ntwnfb

[3] Jargon J (2025 July 20). He Had Dangerous Delusions. ChatGPT Admitted It Made Them

Worse. The Wall Street Journal. https://www.wsj.com/tech/ai/chatgpt-chatbot-psychology-manic-episodes-57452d14

[4] Jargon J.,  Kessler S. (2025 August 8). : A Troubled Man, His Chatbot and a Murder-Suicide in Old Greenwich. The Wall Street Journal. https://www.wsj.com/tech/ai/chatgpt-ai-stein-erik-soelberg-murder-suicide-6b67dbfb

[5] American Psychiatric Association. (2022). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed., text rev.). https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425787

[6] Generatív MI (2025. 07.07.) In Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Generat%C3%ADv_MI#cite_note-:0-5

[7] Preda, A. (2025). AI-induced psychosis: A new frontier in mental health. Psychiatric News, 60(10). https://doi.org/10.1176/appi.pn.2025.10.10.5

[8] Hudon, A., & Stip, E. (2025). Delusional experiences emerging from AI chatbot interactions (“AI psychosis”).  JMIR Mental Health, 12, e85799. https://doi.org/10.2196/85799