A személyiség szerepe a célok elérésének folyamatában: DeYoung Kibernetikus Big Five elmélete

Írta: Harta Zsófia

A személyiségpszichológia egyik fő célja, hogy megértse az ember belső, pszichés működését, és ezt különböző elméletekkel támassza alá. A Kibernetikus Big Five (CB5T) is egy ilyen elmélet, amelyet Carl DeYoung dolgozott ki 2015-ben. Ez a modell két alapvető tényezőre épül: a célorientált viselkedésre és a személyiségvonásokra. A személyiségvonások olyan érzelmeket, motivációkat, viselkedési elemeket és megismerési folyamatokat takarnak, amelyek egyénenként különbözőek, és olyan sajátos mintázatokat alkotnak, amelyek meghatározzák, hogyan reagálunk különböző élethelyzetekben. A Kibernetikus Big Five elmélet ezt a két tényezőt, a célorientációt és a személyiségvonásokat ötvözi.

A kibernetika fogalma alatt olyan önszabályozó rendszereket értünk, amelyek a célok elérését teszik lehetővé. A kibernetikus rendszerek jellemzője, hogy egyszerre több célt is tartalmazhatnak. Folyamatosan alkalmazkodnak az újabb és újabb körülményekhez a külvilág ingereinek feldolgozása következtében. A CB5T által felvázolt kibernetikai rendszer a következő szakaszok mentén működik:

1. Célaktiválás – amikor meghatározzuk, mit szeretnénk elérni.
2. Cselekvés kiválasztása – kiválasztjuk azt a tevékenységet, amely segít elérni a célunkat.
3. Cselekvés végrehajtása – végrehajtjuk a választott tevékenységet.
4. Eredményértelmezés – értékeljük, hogy a cselekvés milyen eresménnyel járt.
5. Célösszehasonlítás – összehasonlítjuk az eredményt a kitűzött céllal, és megállapítjuk, sikerült-e elérni azt.

Ezt a folyamatot egy egyszerű példán keresztül szemléltethetjük. Tegyük fel, hogy nem tudok aludni, mert az agyam túl aktív, és a célom, hogy elálmosodjak (első lépés: célaktiválás). Ekkor eszembe jut, hogy az olvasás segíteni szokott (második lépés: cselekvés kiválasztása), ezért elkezdek olvasni egy könyvet abban a reményben, hogy eltereli a gondolataimat, és kifárasztja a szememet (harmadik lépés: cselekvés végrehajtása). Olvasás közben észreveszem, hogy kezdek álmossá válni, egyre hosszabban pislogok, és a fény is zavar (negyedik lépés: eredményértelmezés). Végül lekapcsolom a villanyt, mert elértem a célomat, és készen állok aludni (ötödik lépés: célösszehasonlítás).

Fontos kiemelni, hogy a cél ebben az értelemben egy általánosabb fogalomként kezelendő, amely tudattalanul is jelen lehet, és nem mindig kerül verbalizálásra a konkrét végcél.

A kibernetika mellett a modell másik alapvető tényezője a személyiség, amely két szinten értelmezhető:

1. Interperszonális (személyközi) értelemben vett személyiség: Ez a személyiségértelmezés azokat a tényezőket és változókat foglalja magába, amelyek megkülönböztetik az embereket egymástól.
2. Intraperszonális (személyen belüli) értelemben vett személyiség: Ez egy adott személy sajátos mentális működésmódját és folyamatait jelenti, amelyek az egyén jellemző viselkedését és reakcióját eredményezik.

Az elmélet egyik célja, hogy az intraperszonális személyiségelemekkel magyarázza az interperszonális személyiségkülönbségeket. Ennek megértése érdekében a következőkben bemutatom a személyiséget adó vonásokat.

A személyiségvonások között egy hierarchikus szerveződés figyelhető meg. A pszichológia története során az elméletalkotók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy meghatározzanak olyan összefoglaló kategóriákat, amelyek az egyén jellegzetes viselkedéseit magukba foglalják. Azonban abban nehezen tudtak megegyezni, hogy ezek a fő vonások pontosan milyen elnevezést kapjanak, és hány ilyen kategóriát lehet meghatározni. A Big Five elméletben öt ilyen magasabb rendű vonás került megnevezésre, amelyek a következők: Extraverzió, Nyitottság/Intellektus, Lelkiismeretesség, Barátságosság, és Neuroticizmus.

Az öt fő személyiségvonás

1. Extraverzió: Ezen vonás alatt olyan tulajdonságok értendők, mint a magabiztosság, az impulzusok szabad kifejezése, dominancia, önbizalom, és társaságkedvelés.
2. Neuroticizmus (érzelmi labilitás): Ez a vonás magában foglalja a szorongást, hajlamot az ellenséges érzelmek megélésére, rosszindulat, sebezhetőséget és impulzivitást.
3. Nyitottság/Intellektus: Ez a vonás a képzeletgazdagságot, logikus gondolkodást, érdeklődést, kreativitást, esztétikai érzéket és intellektuális kíváncsiságot foglalja magában.
4. Lelkiismeretesség: Itt a szabályozottság, felelősségtudat, tervezés, kitartás, célokért való küzdelem, kötelességtudat, engedelmesség, önfegyelem és megfontoltság jelenik meg.
5. Barátságosság: Olyan tulajdonságokat tartalmaz, mint a gondoskodás, érzelmi támasz nyújtása és bizalomteliség.

Hogyan kapcsolódnak a Big Five vonások a kibernetikus folyamat szakaszaihoz?

A a CB5T modellben a Big Five vonások és azok alfaktorai szoros összefüggésben állnak a kibernetikus mechanizmus szakaszaival, a következőképpen.

1. Extraverzió: Az extraverzió a jutalomkereső viselkedés révén kapcsolódik a célokhoz. A célorientált viselkedést (1. szakasz, célaktiválás) az aktiválja, hogy mennyi jutalmat hordoz magában a cél elérése. Ha sikerrel járunk, az pozitív érzelmeket vált ki, amit a rendszer jutalomként értékel (5. szakasz, célösszehasonlítás). Az asszertivitás alfaktor adja a motivációt a célok elérésére, míg a lelkesedés a cselekvés (3. szakasz, cselekvés végrehajtása) lendületét tükrözi.
2. Neuroticizmus: Ennek a vonásnak különösen a célösszehasonlításban (5. szakasz) van fontos szerepe. Ha a cél elérése nem hozza a várt eredményt, az egyfajta büntetésként érzékelhető, amely aktiválja a védekező rendszert. Azok, akik hajlamosak a neuroticizmusra, gyakrabban érzik, hogy képtelenek elérni a céljaikat, amikor a valóság eltér a vágyott állapottól.
3. Nyitottság/Intellektus: Ez a vonás a visszajelző információk érzékelésében és feldolgozásában fontos. Az ilyen emberek képesek kreatív alternatívákat találni egy cél elérése érdekében, kíváncsiak, innovatívak, és könnyen értelmezik a cselekvéseik következményeit (4. szakasz, eredményértelmezés), majd beépítik azokat a céljuk eléréséhez.
4. Lelkiismeretesség: Ez a vonás biztosítja az emberek számára a szabályok követését és a prioritások felállítását. Segít a figyelem egy célra irányításában, és az alfaktorok – szorgalom és rendezettség – ezt az összpontosítást erősítik. A lelkiismeretesség főként az első három szakaszban fontos: a cél meghatározásában (1. szakasz, célaktiválás), a cselekvés kiválasztásában (2. szakasz), valamint annak megfelelő végrehajtásában (3. szakasz, cselekvés).
5. Barátságosság: Ez a vonás nem közvetlenül kapcsolódik egy adott szakaszhoz, hanem inkább az összesre hatással van. Mivel ez egy szociális vonás, a célok elérése szorosan függ attól, hogy mennyire tudunk együttműködni a környezetünkkel. Az olyan jellemzők, mint az empátia, altruizmus és együttműködés, elengedhetetlenek a céljaink megvalósíthatósága szempontjából.

A CB5T modell jelentősége a hétköznapi élet szempontjából

A CB5T elméleti kerete magyarázatot ad arról, hogy azok a személyiségvonások, amelyek egy állandó mintázatot alkotnak az egyéneken belül, hogyan értelmezhetőek egy dinamikus, viselkedésen alapuló folyamatban. Ezen felül felhívja a figyelmet az integráció és a tudatosság fontosságára. Bemutatja ugyanis, hogy a meghatározó vonások, amelyeken nehezen lehet radikális változtatásokat eszközölni magunkban, hogyan befolyásolják a viselkedésünket, és hogyan működnek egymással összhangban, így lehetőséget adva arra, hogy a saját egyediségünk mentén ugyanolyan hatékonysággal legyünk képesek a célok elérésére.

Felhasznált irodalom

DeYoung, C. G. (2015). Cybernetic big five theory. Journal of Research in Personality, 56, 33–58.